Táboroztatási szokások Magyarországon
A KROLIFY 'Tábori Látó' kutatása a magyarországi szülők táboroztatási szokásairól.
Tovább a kutatáshozSzakmai működésünk kiemelt fontosságú eleme, hogy pontos, megbízható és transzparens, így mindenki számára ellenőrizhető kutatási eredményeket produkáljunk. Az alábbiakban lezárt kutatásaink végtermékeit és fontosabb szakmai eredményeit tesszük közzé.
A KROLIFY 'Tábori Látó' kutatása a magyarországi szülők táboroztatási szokásairól.
Tovább a kutatáshozA KROLIFY összeállítása négy térség (Magyarország, Hollandia, Skandinávia, USA) 2023-as halandósági adatait veti össze. Egy 50 éves magyar férfi átlagosan 6,7 évvel kevesebbre számíthat, mint skandináv kortársa — a hátrány mindhárom vizsgált mutatóban egybehangzó, és döntően megelőzhető okokra vezethető vissza.
Bejegyzés megtekintése FacebookonA Magyar Pszichodráma Egyesülettel együttműködésben a KROLIFY végezte el elsőként Magyarországon a szociodráma-csoportok hatékonyságvizsgálatát, és úttörő lépésként kísérletet tett a módszer gyakorlati hatásait mérő eszköz kidolgozására.
A kutatás a FÓMUSZ klaszter kis- és középvállalatai, civil szervezetek és egyetemi kutatóhelyek közötti hosszú távú együttműködést vizsgálta, kiemelt figyelmet fordítva a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációjára.
A kutatás azt vizsgálta, milyen szempontok alapján választottak szakot a hallgatók, mennyire voltak elégedettek képzésükkel, és milyen nemi különbségek jellemzik a műszaki-informatikai karok, illetve a többi kar hallgatóinak tapasztalatait.
A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karával és nemzetközi partnerekkel közösen végzett kutatás a magyarországi tájértékeket egységesen nyilvántartó adatbázis iránti igényeket mérte fel, tájépítészek, önkormányzatok és a szélesebb nyilvánosság számára.
Az Országos Autizmus Stratégia keretében végzett kutatás 224 autista gyermekeket oktató intézmény kérdőíves felmérésével, valamint interjúkkal és fókuszcsoportokkal tárta fel az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek hiányosságait.
A 2009-es kutatás a hallássérült fiatalok, szüleik és a velük foglalkozó intézmények megkérdezésével vizsgálta a pályaválasztás és a munkaerő-piaci beilleszkedés folyamatát, egy később is alkalmazható módszertan kialakítása céljából.
A 2009-es online felmérés pályakezdők és pályaválasztás előtt állók körében vizsgálta a foglalkozások társadalmi megbecsültségét; az eredmények szerint az orvosi hivatás állt a presztízs-ranglista élén, a betanított munkák pedig a végén.
A hazai TOP 500 vállalat HR-vezetőinek megkérdezésén alapuló kutatás szerint a cégek átlagosan 35,9%-os létszámcsökkenésre számítottak 2008-ra, átlagosan 1040 fős tervezett létszámmal.
A 10–250 fős hazai kis- és középvállalatok körében végzett felmérés szerint mindössze 8%-uk foglalkoztat külföldi munkavállalót rendszeresen vagy alkalmanként, 84,7%-uknál erre még sosem került sor.
A kutatás két vezető hazai napilap tartalomelemzésével vizsgálta, hogyan jelenik meg a menedékkérők képe a magyar sajtóban, leíró és magyarázó elemzési módszerek kombinálásával.
A Duna TV Sors-Váltó című műsorában a KROLIFY kutatásvezetője és neves menekültügyi szakemberek osztották meg tapasztalataikat a hazai menekültügy jogi és gyakorlati kérdéseiről.
A kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvöző kutatás a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta hazai nagyvállalatoknál, rámutatva, hogy a mintegy 550 ezer fogyatékos személyből mindössze 9% dolgozik.
A kutatás azt vizsgálta, milyen szerepet játszik az innovációs tevékenység a vállalatok versenyképességében és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásában, a termékfejlesztéstől a szervezeti átalakításig terjedő széles értelmezésben.
Kvalitatív és kvantitatív módszerek kombinálásával a kutatás a győri kistérség lakosságának körében mérte fel egy rugalmas, igény szerinti tömegközlekedési rendszer piaci bevezethetőségét.
A nemzetközi összehasonlító kutatás öt európai régió (köztük a Közép-Dunántúl) összesen 1664 kis- és középvállalatának megkérdezésével azonosította a távmunka szervezeti bevezetését meghatározó tényezőket.
A kutatás a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató „célszervezetek” gazdálkodási gyakorlatára és HR-folyamataira fókuszált, kiemelt figyelmet fordítva a foglalkoztatási rehabilitációra.
A kombinált módszertannal (online adatfelvétel és személyes interjúk) végzett kutatás során 140 sikeres interjút bonyolítottunk le nagyvállalati HR-vezetőkkel a TOP 200 vállalat foglalkoztatási gyakorlatáról.